Stefano Gobbi atya által kapott üzenetek

Dongo (Como), 1991. december 24.

A fénylő barlang

„Úgy éljétek át Velem együtt, szeretett fiaim, e Karácsonyotokat, mint a szeretet és a fény titokzatosságát!
Szeretnélek végigvinni benneteket azon a hosszú úton, amely Betlehembe vezetett bennünket.
A szeretet szüntelen elragadtatásába merültem isteni Gyermekemmel, akit szűzi méhemben hordoztam. Tiszta jegyesem, József, igyekezett mindenben segítségemre lenni, hogy könnyebbé tegye a fáradságos utazást.
A zajos karaván közepette lelkünkben belső csönd honolt.
A szív elmélyült imája kísért utunkon haladva célunk felé.
A lélek nyugalmas békéje hatotta át a tovatűnő boldog órákat a beteljesedő nagy titok bensőséges tudatában.
Amikor Betlehembe érkeztünk, és azon az éjen minden ajtó bezárult szállást kereső kérésünk előtt, pásztorok mutattak nekünk egy szegény barlangot, amely kietlenségében mégis készen állt befogadásunkra.
Ez a szent éj.
Ez az a szent éj, amely beteljesítette a századok várakozását.
Ez az az éj, amely megnyílik a fény előtt és örökre lezárja az első ádvent időszakát.
Ez az éj kelti fel az új napot, mely nem ismer naplementét.
Ezen az éjszakán az Ég eljegyzi a Földet; az angyalok éneke egyesül a kicsinyek, a szegények, a tiszták hangjával; a pásztorok minden ember örömére kapják a hírt:
»Ma született nektek Megváltótok!«
Hajoljatok le Velem együtt, hogy a Gyermeket csókkal és könnyel, meleggel és szeretettel, kedvességgel és figyelmes gyengédséggel vegyük körül.
Olyan kicsiny, még épp hogy csak megszületett; sír a dermesztő hidegben; felsóhajt a nagy fagyban, amely körülveszi az egész világot!
Miként a pásztorok, vigyétek el Neki ti is egyszerű ajándékaitokat. Szeretettel telt papi szívetek váljék számára az egyedüli nagy vigasszá.
És fogadjátok be ti is a nagy örömhírt, amit ma kaptatok: közel van második, dicsőséges eljövetele.
Egy hosszú Út végső szakaszán jártok most ti is. A második ádvent időszakát készültök lezárni.
Éljétek át most ti is velem és József jegyesemmel együtt az új vigília drága óráit.
Mélységes csend vegye körül a szavak és a képek össze-visszaságát, amely ma az egész világot betölti.
A szív imája tartson benneteket szüntelen párbeszédben az Úr Jézussal, aki eljött, aki eljön és aki el fog jönni dicsőségében.
A lélek nyugodt békéje jellemezze múló napjaitokat, melyek oly fenyegetőek és fájdalmasak minden ember számára.
Haladjatok biztosan a nagy szorongattatás végső idejének viharos hullámain. Ne háborodjatok fel látva, hogy ismét bezárulnak az ajtók Jézus Krisztus előtt, aki eljön.
Szeplőtelen Szívem az a fénylő barlang, amely lezárja a második ádventet, mert e Szív diadala által jön vissza hozzátok Jézus a dicsőségben.”

a
A bejegyzés kategóriája: Stefano Gobbi
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.