manduriai Debóra által

2011. március 25.

 

Korán reggel erős fény ébresztett fel: felismertem, a fény nyitott útja, amelyet akkor járok majd végig, amikor álomba merülök Istenben. Látom a Hölgyet, olyan szép, amire nem is emlékeztem, tekintete és mosolya leírhatatlan örömet nyújtanak. Ővele békességben és biztonságban érzem magam, és sehol sem éreztem magam így, mint most…

“Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves gyermekeim, eljövök, hogy beteljesüljön a föld ezen részén Isten terve.” (Hirtelen a Madonna nyugat , majd észak felé fordítja tekintetét, amely szomorú és mélyen elgondolkodóvá válik. A csend pillanata érkezik el).

D: Szomorú vagy Úrnő, miért aggodalmaskodsz?

“Az idő későre jár gyermekeim, és egy édesanya kérését hozom: engeszteljetek, mert egy fájdalmas esemény vár a népetekre. Veletek imádkozom és közbenjárok értetek: Fiam Jézus nevében megáldom ezt az egyházmegyét, és innen az egész egyházat, az én pápámat. Maradjatok az eukarisztiában jelen lévő Jézus előtt és álljatok közel az Ő irgalmas szeretetéhez, mert Ő megbocsáthatja vétkeiteket és csillapíthatja a rátok váró szenvedéseket. Aggódom értetek szeretett gyermekeim, mert hagytátok, hogy hiába hullassam értetek a könnyeimet.

Fogadjátok el ezeket a könnyeket most, mert ez a vigasztalás olaja és megédesíti a keserűséget, amely Istentől el akar távolítani benneteket. Imádkozzatok, és ne mondjatok rosszat, mert veletek leszek és tanúságot teszek a jelenlétemről Mandúriában. A közeli viszontlátásra.”

a
A bejegyzés kategóriája: Debóra
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.