Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal

Én vagyok a kulcs a Paradicsomhoz

  1. december 10.

Az Én békémet adom neked, Vassulám. Ne kételkedj a Szeretetemben! Gyönyörűségem vagy, akit megoltalmazok. Én vagyok a te Őrződ.

A megbocsátásról és az igazságról szól énekem. Szeretem az igazságot, az alázatot és az erényt. Engedjétek, hogy titeket is gyermekeimmé fogadjalak, mint ahogy leányomat is gyermekemmé fogadtam, aki egyesült Velem, és egységben él Szentlelkemmel. Az elmúlt évek során láthatóvá tettem előtted egységünket. Nem ültettelek-e el téged, mint liliomot a többi liliom közé gyönyörűségem kertjében? Nem mutattam-e meg neked jóságomat és kedvességemet? Pihenj meg továbbra is Szentséges Szívemben, hogy lelked nyugodt és békés maradjon.

Világosságod és megmentőd, erődöd és sziklád vagyok, ezért hát ki tudna elszakítani téged Tőlem? Gyermekem! Halld meg hangomat, és fogadd úgy, mint a napot. Fogadd úgy, mint záporesőt a szomjas föld, akkor ujjongva dalol majd a szád, és nyelved bölcsességem szavait és csodáimat fogja hirdetni szüntelen. Így váltsd valóra a Nekem tett fogadalmaidat. És mondj köszönetet, amikor Nevemet hívod. Érjenek el Hozzám imáid, úgy szálljanak fel Hozzám, miként a tömjén füstje.

Emlékeztess mindenkit, hogy egész életeteken át minden egyes gondolatotok és cselekedetetek fel van jegyezve az Élet Könyvében, az Igazság Könyvében, mely ki lesz nyitva az Ítélet Napján, és hangosan és részletesen fel lesz olvasva minden, amit földi életetekben tettetek. Az erényeseknek örök életük lesz Velem, míg a lázadók fejjel lefelé lesznek örökre az alvilág örök tűzébe hajítva. Alapozzátok hát életeteket a szeretetre! Állhatatosan szeressetek, hogy mindörökre a Paradicsomban pihenhessetek!

Én vagyok a kulcs a Paradicsomhoz.

Engedd, Vassula, hogy még egy rövid időre igénybe vegyem a kezedet. Szívemben hordozlak téged.

http://ichtys.hu/index.php/176-2018-december-10

Ma szomorúan tekintek Egyházamra

2018. december 14.

Vassulám, Testem balzsama!

 

Az Egyházad, Uram….

 

Igen. Testem tele van a tüskék minden fajtájával.[1] A fájdalom és a szenvedés nyomorúságossá tették a testemet, ami az Egyházam. Most már bármikor felállhat Szent Mihály, és minden nemzet megízlelheti azt, amit elvetett. Az erkölcstelenek meg fognak rendülni gyötrelmükben, amikor majd felismerik, hogy hová juttatta a lelküket a magatartásuk. A szenvedés átható sikolya fogja megrázni a föld alapjait, a hűségesek és a tiszták azonban sértetlenek maradnak.

 

Szomorúan szemlélem ma Egyházamat, mely még mindig szétszórva hever, mint a száraz csontok Ezekiel látomásában, Lélektől elhagyottan, élettelenül. Éhínséget küldtem a nemzetekre, hogy arra emlékeztesselek benneteket, nélkülem, Tőlem eltávolodva, elhagyatott és szegény marad az életetek. Zavargást szítottam a nemzetek között, hogy igazi alapjaitokra emlékeztesselek benneteket. Hamarosan tűz és kénkő hatására be fogjátok ismerni a bűnösségeteket.  Ha beismeritek, megtartalak benneteket Magamnak.

 

Tudjátok mit tettek Testemmel azok a tüskék? Oly módon fészkelték be magukat a Testembe, hogy gyökeret tudjanak verni benne. Meg is gyökeresedtek, és gyökereik most mérges bogáncsokat teremnek. Ezek a bogáncsok Szodomáéhoz hasonló bűnöket okoznak Testemben, úgy, mint a perverzitás, a gőg, a falánkság, a fennhéjázás, az önteltség, a házasságtörés és további ocsmány tettek.

 

Ó, Uram! Évekkel ezelőtt arra kértél engem, hogy húzzam ki Testedből a tüskéket, mégis hanyagul tettem ennek eleget? Cserben hagytalak? Miért van még mindig olyan sok tüske a Testedben?

 

Ó, Vassula, te nem hagytál cserben Engem, mindig is láttam fáradozásodat, hogy kihúzd Testemből azokat a tüskéket.

 

De úgy látszik, valahogy mégsem tudtam mindet kihúzni, és látni, hogy szenvedsz…

 

Nem, Vassula, te valóban megvigasztaltál Engem, nem volt hiábavaló a sok fáradozásod! Egyetlen pillanatra sem hagyta kezed abba a tüskék kihúzgálását. Néhányat sikerült gyökerestől kitépned, mások viszont Testemben maradtak, mert ezek sötét sarkokban rejtőztek, míg végül mérgező fákká terebélyesedtek. Emberi erővel nem lehet ezeket gyökerestől kiirtani.

 

Mit lehet hát tenni?

 

Csak saját Kezemmel tudom ezeket gyökerestől kiszedni. El kell égetnem a gyökerüket, le kell törnöm az ágaikat, és helyükbe szőlőskertet fogok ültetni, mely gyümölcsöt fog teremni.

 

Kedves tanítványom! Nézz körül, és meg tudod mondani, hogy van-e olyan nemzet, amely nem terrorizálja az embereket (az élők világát)? A te korszakod valóban a sötétség korszaka, a horror víziója! A gyötrelem és a megpróbáltatás lett mindennapi kenyeretek, nemzedék, ami megrövidíti az életetek hosszát, pedig Én itt vagyok, folyamatosan jeleket adok arról, hogy köztetek vagyok. Ó, de ti mennyire közömbösek vagytok! Felétek nyújtom Kezemet, hogy megmentselek és megszabadítsalak benneteket nyomorúságotoktól. Ennyire észrevétlenné váltam számodra, nemzedék? Vajon szigorúságot tapasztalsz a Jelenlétemben? Vagy a közeledésemben? Ki mondja azt neked, hogy nehezen bocsátom meg a bűneidet, ha bűnbánatot tartasz? Hiszen ha megbánod bűneidet, Én a kegyelemhez mérten megbocsátok neked és elfelejtem azokat.

 

A ti korszakotokban, nemzedék, állhatatosan és sürgetően küldöm hozzátok Szentlelkemet, hogy megújítson benneteket. Apostolokat, prófétákat támasztok, hogy új életre keltsék Egyházamat, mivel pásztoraim önteltsége miatt a hanyatlás bűze már az égig hatol. Emlékszel, mit mondtam neked egyszer az asztalodnál?[2]

Igen, a szeretet az, ami hiányzik. Változtassátok át a Testemben lévő tüskéket a szeretet erényére! Hadd gyökerezzen meg mélyen a Testemben! Öntözzétek imával, hűséggel és reménnyel, és Én majd elárasztom Fényemmel, hogy növekedjen, és figyelemmel kísérem, amíg szentté nem válik. Akik meggyökereznek Testemben, azok között jelen leszek. És ezt fogják tőlük hallani az emberek: „Nézzétek, az Isten itt él velünk, emberek között!” És Én majd megerősítem, amit korábban már mondtam nektek: „Nézzétek, most az egész teremtésemet megújítom!” Igen, új életre keltem teremtésemet, mérhetetlenül kiárasztom Szentlelkemet a ti halott korszakotokra, hogy megváltsalak benneteket az ellenségetektől. Elmétekbe árasztom Fényemet, és felemelem a szemeteket borító fátylat, és eszetekbe juttatom, hogy ki Vagyok. És ti vissza fogtok térni hozzám.

 

És azokban a napokban majd minden térd mélyen meg fog hajolni Előttem, és akik a romlás útjára léptek, azok meg fogják alázni magukat, és tisztelni fognak Engem. Végül minden eljövendő nemzedék hirdetni fogja Nevemet, és beszélni fog megmentő segítségemről.

 

Királynak leánya, a boldogság olajával udvarolok neked úgy, mint senki másnak a nemzedékedből. Csuklódra helyezem királyi jogaromat, a kedvesség és az irgalom jogarát, hogy le tudd írni Szavaimat e nemes műben, melyet Költemény, Óda formájában intézek hozzátok.  

 

Vassula, erőm továbbra is fenntart téged, hogy mindvégig hirdetni tudd az Én kifogyhatatlan szeretetemet az egyházaknak. Örömömet lelem benned, Szívem virága, Vőlegényed mindig közel van hozzád. Légy áldott! IC

 

 


[1] Ugyanekkor a „mindenféle tüskével” szavakat is hallottam

[2] Több mint 30 évvel ezelőtt történt, hogy megkérdeztem Jézustól: „mi hiányzik”? Erre válaszolta azt, hogy „a szeretet az, ami hiányzik…”
Source: http://ichtys.hu/index.php/159-2018-december-14

http://ichtys.hu/index.php/159-2018-december-14

Én, Jahve, továbbra is beszélni fogok általad

2018. december 29.

Ó, Vassula! Csak keveset tudsz kegyelmeimről, melyeket azért adományoztam neked, hogy képes légy meghallani Engem és jelenlétemben lenni. Természetfölöttiségem minden értelmet meghalad és végtelen. Látod, Nélkülem semmire sem vagy képes…. apostolom, azért neveltelek fel, hogy élj… és hogy bensőséges kapcsolatban legyél Velem, amiben igen nagy örömömet lelem. Atyám Szívével[1] együtt azt mondtam: Én a te Őrződ leszek, te pedig az Én Szeretetem jele leszel. Szeretetemé, melyet az egész emberiség iránt érzek. Már hosszú ideje elnéző türelmet tanúsítok e nemzedék iránt, és Atyám Szeme[2] könnyek árját ontja a pusztulás láttán, ami felé teremtményeink haladnak.

Atyám! Nem akarnak megváltozni az emberek, sőt még beszélni sem akarnak Rólad.

Igen, ez így van, és akiket meghívtam, azok közül is csak nagyon kevesen hallgatnak Rám.

Igyekszem, de ahelyett, hogy némi javulást látnék, egyre nagyobb és kellemetlenebb zűrzavart, kegyetlenséget, lázadást és süketséget tapasztalok a világban….

De nem sokáig, Vassula, már nem sokáig… Maradj hűséges Hozzám. Légy olyan, mint egy spártai harcos, de virágozz, mint a liliom. Fellépésed legyen kedves, de határozott. Légy olyan, mint egy eke, amely előkészíti a talajt, amibe majd elvetem a magokat. Én, Jahve, a te Atyád, továbbra is beszélni fogok általad. Dicsérd és dicsőítsd Nevemet, és ne hagyd, hogy a gonosz elrabolja békédet, melyet Én ajándékoztam neked, gyermekem!

AlphaOmega

 


[1] az Atya beszél

a
A bejegyzés kategóriája: Vassula Ryden
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.